Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2016

Friss tészta teljeskiőrlésű tönkölybúzából

Kép
A nagy búzásládánk rengeteg tönkölybúzát rejt, éppen itt volt az ideje, hogy kipróbáljam milyen is a saját őrlésű tönkölybúzából készült friss tészta. 

Tesztelés végett begyúrtam egy adag tojásosat, és egy adag tojás nélküli tésztát.

Mivel se nyújtófám, se nyújtódeszkám nem volt, ezért orechiette (fülecske) tésztát készítettem.

Miközben én tésztáztam, az Emberem készített nekem egy tésztaszárítót. ( a szárító úgy lett összerakva, hogy alulról is tudjon szellőzni)

A végeredmény egy nagyon finom és laktató tészta lett. :)

Gyorsan egy terítőt

Kép
Az Ikea van olyan kedves, és készít olyan konyharuhacsomagokat, amik különbözőek, de mégis passzolnak egymáshoz.
Váltás terítőnk nem volt, de konyharuhánk annál több, úgyhogy adta magát a helyzet, és a három konyharuhából két varrással született egy terítő.





Megmondom őszintén, maximálisan meg vagyok elégedve az eredménnyel. :)

Tapasztás és simítás

Kép
Ha a masszírozással át tudjuk adni egy másik testnek a bennünk rejlő energiát, akkor biztos vagyok benne, hogy a fal simításával magunkévá tudjuk tenni a házunkat.

Ha a saját otthonunkat tapasztjuk, simítjuk, és közben igyekszünk szép és pozitív dolgokra gondolni, akkor a sok pozitív rezgést bele tudjuk simítani a falakba, amit ezekkel a pozitív rezgésekkel óvnak majd meg bennünket a külvilágtól.

A vályogvetésrő már korábban írtam.
Miután a vályogtéglából elkészült a fal, azt egy szalmás sárral az Ember letapasztotta.


Így néz ki, mikor készen van. A szalmaszálaknak köszönhetően nem reped meg a tapasztás.


Ezt a tapasztott szalmás réteget egy homokos saras masszával lesimítottam, majd az egészet vizes kézzel még átsimogattam.


Fahamus meszes-vizes réteggel az egészet lefogattuk, hogy ne repedjen meg a száradó simítás.


Én személy szerint nem vagyok egy nagy sarazós, de ennek a feladatnak a hangulatát ma nagyon megéreztem, bár úgy gondolom, hogy ehhez kell az is, hogy az ember a saját éle…

Környezettudatos hajmosás

Kép
esővíz,
tűz,
házi samponszappan
napsütés
szellő

ezekre van csak szükségünk. :)

Házi samponszappant otthon macerás készíteni, viszont egy következő bejegyzésembe megosztok majd veletek egy nagyon könnyen elkészíthető sampon receptet, de addig is próbáljátok ki annyit, hogy ecetes vízzel öblítitek le a hajatokat. 1 liter víz, 2 dl almaecet. Ezt bekeveritek, és több alkalommal is használhatjátok. Nem kell izgulni, nem lesz ecetszagú a hajatok.
Ha szeretnétek bele illóolajat is tenni, akkor mint ahogy már egy korábbi bejegyzésemben írtam, reszeljetek a vízbe egy kicsike szappant, mert az mint emulgátor működik majd, és segíti az olajat elvegyülni a vízzel.


Aki ettől az ecetes megoldástól valamiért óckodik, az legalább annyit próbáljon ki, hogy hideg vízzel öblíti le a hajmosás végén a haját.

A hidegvíz hatására a felpuhult hajszálak összeugranak, és rugalmas, fényes, könnyen fésülhető lesz a haj.



Puha kád - kültéri fürdőszoba

Kép
A komposztálási folyamat hőt termel. Miért is ne lehetne ezt a hőt kihasználni, és a kádat alulról fűteni ezzel a hővel. Aztán menet közben a tervek némileg módosultak, már inkább csak a kényelmi szempontok lettek figyelembe véve, merthát mégsem biztos, hogy szeretne az ember egy kupac rothadó nyesedéken relaxálni.

Miről is van szó?
Egy kültéri, puha, kényelmes, megfelelően nagy, és bármikor szétszedhető kádról.


Néhány bontott téglából készült a keret, erre jött a szalmaágy, megfelelően kialakítva, és erre borítottunk egy nagy fóliát.


(Nagyon jó, hogy az idén elég sok csapadék esett, minden vízszükségletünket ebből oldjuk meg. )



Folyóvíz hiányában esővizet engedünk bele, ami a napon felmelegszik, de azért a sparhelten melegített víz este még jól jön.








"Tartsd a jószágot természete szerint..."

Kép
korábbi bejegyzésemben írtam arról, hogy a Hortobágyon belülről is láthattam egy gyönyörűséges és hatalmas lóistállót, amiben minden egyes lónak külön „szobája” van – de mondjuk inkább doboznak, hisz ez a neve: box.
Azt is írtam, hogy furcsa volt, hogy azokat az állatok, akiknek a lételeme a legelés, a nyargalás, a szabad levegőn való lét, bezárják a méretükhöz képest kicsi boxokba, ahonnan tréningezni kiviszik őket, jó esetben naponta egyszer, és persze biztosan tökéletes tápokkal kiegészített takarmányt is kapnak. Csakhogy ez tévút: a Természettől elszakadt ember a saját mércéje (és kényelme) szerint tartja a lovat. Csakhogy a ló nem ember.  De az ember olyan esztelen, hogy azt hiszi, hogy eszesebb a Teremtőnél.
Gondoljuk csak át, hogy eredendően, azaz természeténél fogva mire is van szüksége a lovaknak?
TÉR TÁRS TAKARMÁNY
A legfontosabb a tér, a ló akkor érzi magát biztonságban, ha elszaladhat, minthogy eredendően azaz természeténél fogva, a ló menekülő állat: először menekül, aztán „go…

Ajtók feletti áthidalók

Kép
Nekiálltam az ajtók feletti áthidalók letisztításának, csiszolásának és leolajozásának.
Össze-vissza voltak sarazva, meszelve és némi csiszolást is igényeltek.



Ílyennek gondolom:
Fotók a pinterestről:





Jövőhéten igyekszem az összessel végezni.

Átmeneti rögtönzött konyha

Kép
1 hetet a vidéki életemben töltöttem.
1 hét hosszú idő ahhoz, hogy az ember (és az asszony) ne igényelne egy kis otthonosságot.
Az amúgy még lakatlan házba teremtettünk egy kis otthonosságot.

Íme a rögtönzött konyha:

"Konyhapult": 

"A mosogató":

A mosogatáshoz a vizet a sparhelten melegítettem, miközben a sütőjében sütöttem valamit.


Vagy a "lusta túróst"

vagy kenyeret:

A kenyérsütésről még lesz szó bővebben, és holnaptól kezdődik egy újabb hét, amiről igyekszem majd beszámolni.

Levendulaszárító

Kép
A konyha átalakításából még mindig maradtak vissza javítani való felületek. Ilyen pl. a plafon is. Nem lettek még eltisztázva a kiszedett gipszkartonfalak nyomai. (és makulátlanul nem is lesznek szerintem.)

A leszedett levendulacsokrokat szárítani kell valahol, úgyhogy gondoltam egyet, és egy nem túl nagy nekirugaszkodást igénylő megoldással eltüntettem egy részét a plafon szépséghibájának, és a levendulacsokroknak is találtam helyet.

Régi deszka, kampók és egy furó.


A betonfödémbe korábban fúrt lyukakba tiplit ütöttem, és így erősítettem fel a deszkákat, amikbe előzőleg kis kampókat csavartam.

Két nagy csavar tartja az egészet, úgyhogy ha egyszer lesz engergiánk a beszakadt tapétát rendbehozni, akkor könnyen le lehet szedni, de őszig tuti így marad. :)